Töltött káposzta az ünnepre

Beszélgessünk a töltött káposztáról

  Az szoktuk mondani, hogy akkor jó a töltött káposzta, ha elég sós; vagy akkor, ha nem túl sós; de akkor is nagyon finom, ha kissé savanykás; és akkor is, ha nem túl savanyú; finom, ha jó zsíros; finom, ha nem túl zsíros; ha savanyú káposztából készül, ha friss káposztából; finom, ha melegen tálalják, finom, ha hidegen. Este, vagy délben - és másnapos reggelen hidegen!

Szóval, mikor finom?

Mindig!

  Ha van korondi fazék az, az igazi, de akármilyen megfelelő méretű fazék megteszi! Alulra füstölt szalonna-bőrt, vagy csülök-, sonka bőrét, hogy a hosszú fövés alatt le ne ragadjon.

Most jön a hivatalos recept:

  Hozzávalók (10 személyre), ugyanis nálunk másnap is fel kell tálalni, és ezért mindig kétszer annyi személyre számítjuk, mint ahányan vagyunk (!)

- 1 kg sertéshús, lehetőleg dagadó, - 30 dkg zsírnakvaló szalonna, - egy kisebb füstölt csülök,

- egy nagyobb fej savanyú káposzta, - 1 kg vágott savanyú káposzta, - fél fej vereshagyma, - egy borospohárnyi rizs, só, bors.

  Ennyi!

  Nincs benne pirított hagyma,fokhagyma, paprika, tojás, kapor, csombor. Tejfölt is majd a tányérjában a tetejére mindenki tegyen ízlése szerint.

  Előkészítés:

  Ez azzal kezdődik, hogy elmegyek az ismerős henteshez.

 - Kérek egy kiló darált disznóhúst – mondom neki.

 - Mi készül belőle, uram?

 - Töltött káposzta.

 - Értettem, uram. Akkor legyen dagadó? És mennyi zsírnakvaló?

 - Egy kiló dagadó, harminc deka zsírnakvaló, és apró lyukú rostélyt tegyen a gépre, legyen szíves.

 - Értettem, uram. Más még mi lesz?

 - Azt a kisebb füstölt csülköt kérem. Kicsontozva!

  Így a beszerzés.

  Még megvásárolom a savanyú káposztát is tőle, és kezdődhet a konyhai munka.

  Elkészítés: 

  Leszedjük a káposztának tizenöt ép levelét, a többit, ha marad, laskára vágjuk. Kóstoljuk meg, és ha túlságosan savanyú, áztassuk be hidegvízbe, mossuk át, és szűrjük le. Ha friss káposztából készítjük, a kiválasztott leveleket egy percre lobogó vízbe kell tenni.

  A darált húst, az apróra vágott hagymával és rizzsel jól összekeverjük, és sót, borsot adunk hozzá ízlés szerint. Ezt a keveréket ügyesen beletekerjük a káposztalapiba, úgy hogy a végeit visszanyomkodjuk.

  Az edény aljában elhelyezzük a szalonnabőrt, vagy a csülök bőrét, erre rászórunk valamennyi vágott káposztát, hogy éppen csak elfedje. A töltelékeket szépen egymásmellé téve körbe rakjuk a fazék fala mentén. Középre jön a vágott. Az egész tetejére helyezzük a tetszés szerinti nagyságúra felvagdalt csülök húsát. Szórunk rá kevés vágottat, takarja el a húst és legfelülre nyomtatónak odatehetjük a csülök csontjait. A csülökből annyit teszünk, amennyi kívánság szerint szükséges. Mi sokat teszünk, mert a puhára főtt, zsíros húsdarabokat mindenki kedveli.

  Feltöltjük vízzel, hogy ellepje, és lassú tűznél főzzük 3 – azaz három – órát.

  Egy tálacskába házi tejfölt teszünk az asztalra, s abból mindenki tesz magának a káposztájára, amennyit óhajt.

  A fenti recept nem szentírás. Bárki ízlése szerint változtathat rajta. A mi családunk így szereti.